Kinyírják SIS-t?

A szemetek.

De tényleg. Egy kicsit nem figyelek oda és majdnem lemaradtam egy érdekes fejtegetésről. Arról van ugyanis szó, hogy létezik az Exchange adatbáziskezelésében egy metódus, az a neve, hogy Single Instance Storage, azaz SIS. Vén, mint az országút, már az Exchange 4.0-ában is létezett. Az elv lényege az, hogy ha egy levelet több embernek is elküldtek, akkor adatbázison belül csak egy példány létezett belőle, a felhasználók postafiókjaiból pedig pointer mutatott erre az egy példányra.

Nos, az Exchange2007 esetében úgy döntöttek, hogy nem igazán van szükség SIS-re. Miért is? Először is a – maximálisan lehetséges – 50 adatbázis miatt. Ha ugyanis kellően nagy postafiókokat szeretnénk adni a felhasználóinknak, azt úgy tudjuk csak elérni, ha sok adatbázist hozunk létre. Mennyi értelme van ilyenkor a SIS-nek? Elég halvány, tekintve, hogy lecsökken annak az esélye, hogy a címzettek ugyanabban az adatbázisban lesznek. Ráadásul nézzük csak meg, mit nyerünk, mit vesztünk? Nyerünk merevlemezterületet, vesztünk adatkezelési sebességet. Mennyibe kerül a merevlemezterület? Bagó. Mennyire fontos a levélkezelés sebessége? Baromira.
Nem jó üzlet.

Ezért a fiúk nemes egyszerűséggel úgy döntöttek, hogy az Exchange2007-ben a levelek törzsére megszüntetik a SIS-t, egyesül a csatolásokra hagyják meg. És erősen gondolkodnak, mi legyen vele a következő verzióban.