A múltkori cikkben megnéztük, milyen támogatott on-prem verziók maradtak, most járjuk körbe, hogy maradjunk-e a földön vagy költöztessük a felhőbe az egész levelezés miskulanciát.

Tegyük fel hogy szerencsés helyzetben vagyunk, nem vonatkozik ránk az 50-es törvény, egyéb szabályozások, szabadon mehetünk a felhőbe, ha szeretnénk. Ott állunk tehát a döntés küszöbén:

  • Maradjon teljesen on-prem az Exchange?
  • Migrájunk az Exchange Online-ba és végre kapcsoljuk ki az utolsó Exchange Servert?

A döntéshez segitséget adhat a Microsoft Shared Responsibility modeljének áttanulmányozása (Shared responsibility in the cloud – Microsoft Azure | Microsoft Learn) . Egy ábrát emelnék ki, elég beszédes:

Ahogy látjuk, ha on-premise maradunk, akkor bizony minden felelősség a miénk, mindent nekünk kell megoldani; a fizikai szervereinket, storage-okat, hálózatot stb. Ok, eddig is ezt tettük, de manapság ez komoly nyűg is lehet.

Félmegoldásnak felmerülhetne, hogy akkor legyen IaaS, hiszen akkor a Microsoft megoldja helyettünk a datacenter-szerverek üzemeltetésének problémáját.  Ez nagyon rossz ötlet, amellett hogy drága lenne, nem is olyan a performancia, mint pl. az Exchange Online esetén. Egyszóval ne futtassunk felhőben Exchange Servert.

A harmadik út a SaaS, azaz az Exchange Online. Ahogy a fenti képen látjuk, ez tűnik a legkényelmesebbnek, a gyártó szinte minden feladatot levesz rólunk. Technikailag is nehéz érvelni ellene (ok, a felhő is leállhat néha, illetve ha féltjük az adatainkat, hybrid esetén vissza is migrálhatjuk a postafiókokat a földi környezetbe).

Mivel gyakorlatilag minden szervezet használ már O365 vagy M365 licenszeket (főleg a Teams miatt), amikben benne van Exchange Online licensz is (sőt, hybrid esetén a Microsoft ad ingyen Exchange 2019 licenszet is, csak migrálj), adja magát a verdikt: költöztessük fel a felhőbe a levelezést.

Hozzáteszem, hogy ez egy általános megközelítés; minden cégnek a saját szempontjai alapján kell mérlegelni, egyedi igényeket és külső szabályozásokat figyelembe venni.